2013. március 28., csütörtök

9. rész ~Megígérem!

   Miután Justin lelépett, elkezdek pakolászni. Mindent a helyére rakok, közben pedig zenét hallgatok. Éppen porszívózok és táncolok, mikor Justin hazaér. Már elég későre jár.
  -  Jaj! - nevet és lever valamit. Hatalmas csattanás és az üvegszilánkok halk "pling-pling"-je töri meg a csendet.
  -  Justin - lépek oda hozzá.
  -  Igen - kapja fel a fejét, mint valami gyerek, miután rendetlenkedett.
  -  Te...? Mit csinálsz? - bámulok rá kerek szemekkel.
  -  S-semmit - vihogja, és miközben megfordult, lever egy képet.
  -  Justin! - csattanok fel, mire összerezzen.
  -  Mi van? - pislog kerek szemekkel és akkor...
  -  Hülye gyerek! Te füveztél?
  -  Én? - kérdezi ártatlanul, túl ártatlanul...
  -  Uram... Segíts! - suttogom és feltuszkolom Justin az emeletre, hogy menjen aludni. Felsóhajtok és összeseprem az antik váza darabjait. Olyan apróra tört, hogy a megragasztása esélytelen. Aztán felveszem a földről a keretet, benne a képpel. Selenával vannak rajta. Boldognak tűnnek. Óvatosan, nehogy elvágjam a kezem, kiveszem a képet és berakom a szekrény fiókjába. A képkeretet szintén. Visszamegyek a konyhába és öntök magamnak egy nagy pohár vizet. Hirtelen, valaki megijeszt. A vizet kiköpöm, a poharat majdnem elejtem.
  -  Justin Drew Bieber! - lilul a fejem. Megijed és felsprintel az emeletre. A fejemet csóválva feltörlöm a padlót.
  -  Szomjas vagyok... - hallom mögülem ismét Justin hangját, mire összerezzenek.
  -  "Maris"... - motyogom, majd elé tolok egy nagy pohár vizet.
  -  Tessék? - kérdez vissza, mire megrázom a fejem. Vállat von és egy húzásra megissza az egészet.
  -  Kérsz még? - kérdezem, mire bólint. - Szóval hol voltál? - teszem az asztalra a vizet.
  -  Itt-ott...
  -  Oké... Itt-ott jól betéptél, aztán haza toltad a segged..
  -  Hé! Ez az én házam!
  -  Igazad van... - állok fel. - Megyek is! - indulok az emeletre.
  -  Allie! Gyere vissza! - indul utánam. - Hééé! - kapja el a vállam. - Nem mész innen sehova, tudod! Én vagyok a te hősöd! - mondja kerek szemekkel, majd megölel.
-  Tudom - suttogom.
                      
                          ***

   Lent ülünk az étkezőben és pizzát eszünk.
  -  Justin... Összetörted a képet...
  -  Melyiket?
  -  Amin Selenával vagytok... - mondom, mire felpattan.
  -  Hol van?
  -  Beraktam a szekrénybe... - motyogom, mire eltűnik. Felállok és odamegyrk mellé. A képet nézi.
  -  Ennyi volt, igaz? - kérdezi halkan.
  -  El kell engedned!
  -  Nehéz...
  -  Tudom! De minden rendben lesz!
  -  Megígéred?
  -  Megígérem - mondja, majd megfogja a kezemet.
  -  Gyere, kihűl a kaja... - mosolyog és maga után húz, vissza az étkezőbe.

3 megjegyzés: