2013. április 1., hétfő

10. rész ~Nem a csajom! Még...

 Köszönöm a komikat:) <3 A következő részhez legalább 2 kell:*

   Reggel az ágyamban ébredek, ami abból a szempontból érdekes, hogy a földszinten levő kanapén aludtam el. Tisztán emlékszem. Valami gagyi akciófilmet néztünk. Justin a fotelben ült és Twitterezett... Aztán elaludtam.
    Felkelek és egyből a fürdőbe megyek. Megmosom a hajam, majd megtámaszkodok a mosdókagylón és a tükörben nézem magam. Ez így nem mehet tovább. Nagyon lelkiismeret-furdalásom van, amiért itt élősködök Justinon.
   Megszárítom a hajam, feltekerem egy egyszerű kontyba, felkapom a fekete rövidgatyám és a szürke trikóm. A nyuszis mamuszom az ajtó előtt vár. Gyorsan belebújok és leszaladok a lépcsőn.
  - Reggelt! - lépek be a konyhába, ahol Justin (természetesen) a telefonját nyomkodja.
  - Neked is! - néz fel a kijelzőről és rám mosolyog.
  - Mi lesz a reggeli? - kérdezem, mire egy kicsit ledöbben. - Csak vicceltem! - forgatom a szemem, majd felnevetek. Kiveszem a tükörtojáshoz szükséges dolgokat. - Te is kérsz?
  - Ha lehet...
  - Nem, csak magamnak csinálok! - mondom cinikusan, mire felnevet. Nekilátok a reggelinek. Már  egy ideje dolgozok rajta, mikor Justin feláll és kimegy. A következő pillanatban valaki rácsap a fenekemre. Azzal a lendülettel megfordulol és lekeverek egy pofont... Valakinek...
  - Nyugi! - tartja fel a két kezét ártatlanul.
  - Te ki vagy? - támadom rögtön.
  - Lil Twist - nyújt kezet. Végigmérem.
  - Justin? - szólok ki a konyhából.
  - Mondja hölgyem! - érkezik a nevetős válasz.
  - Ez ki? - bökök Twist felé, mire Justin feje megjelenik az ajtóban.
  - Békés szándékkal érkezett.
  - Justin, nem is mondtad, hogy van csajod! - emelgeti a szemöldökét perverzen. Egyszerre kezdünk tiltakozni:
  - Ááá, nem vagyok a csaja! - vágom rá.
  - Nem a csajom! - förmed Twistre és ismét eltűnik, majd csak annyit hallunk: - Még... - erre Twisttel felnevetünk. Aztán persze, hogy kegyetlenül elvörösödök. Pár perc múlva lerakok egy adag tojást az asztalra.
  - Hős szerelmes! Kaja! - kiabálok, mire Twist felröhög. - Kérsz valamit? - fordulok hozzá.
  - Hát - néz rajtam végig.
  - Perverz disznó! - szólalok meg végül és rácsapok egyet a karjára a kezemben levő konyharuhával.
  -  Na, Mr.Twist lelép - áll fel nem sokkal később. Míg Justin kikíséri, mosogatni kezdek.
  -  Alicia? - szólal meg mögöttem valaki, mire ijedtemben elejtem a tányért és tiszta mosogatóleves víz leszek.
  -  A rohadt életbe... - kezdem el törölgetni a pólóm. Megfordulok és ledermedek. Scooter áll mögöttem. - Ööö... Hali! - mondom rémült fejjel.
  -  Mit keresel itt? - kédrezi döbbenten.
  -  Én... Ööö...
  -  Átmenetileg nálam lakik - hallom Justin hangját az ajtóból. Visszafordulok és egy száraz konyharuhával megtörlöm a pólóm.
  -  Mióta? - kérdi Scooter.
  -  Khm... Tegnap óta... - túr bele Justin a hajába, mire én felnevetek.
  -  Hát ez... Érdekes... - vakargatja Scooter borostás állát.
  -  Nem, egész jól megvagyunk - karolja át Justin a vállam, mire ránézek és lerázom magamról. Visszafordulok a csaphoz. Szépen összehajtogatom a konyharuhát és befejezem a mosogatást. Mind a ketten engem bámulnak, ami elég zavaró. Nem is bírom sokáig.
  -  Mi van már? - csattanok fel, miután letöröltem a pultot.
  -  Semmi - vigyorog Justin, Scooter is a fejét rázza. Felsóhajtok, berakom az utolsó tányért is a szekrénybe, majd kimegyek a konyhából. Justin hangosan felröhög. Egyszer meg fogom verni. A levegő kezd lehűlni, felkapom a kedvenc Vans pulcsim. (Legalább eltakarja a szép foltot...) Hallom, hogy a fiúk a konyhában beszélgetnek. Hegyezni kezdem a fülem.
  -  Most akkor mi van? - kérdi Scooter.
  -  Csak itt lakik nálam egy kis ideig... ennyi! Nem kell ebből nagy ügyet csinálni! - emeli fel Justin hangját, mire előkapom a telefonom és írok neki egy SMS-t:
"Vedd be a gyógyszered és ne kiabálj!" Elküldöm, majd a kezembe veszem a távirányítót és valami nézhető adást keresek.A mobilja pittyeg, amikor Justin megkapja az SMS-t. Elolvassa, majd felnevet. Hallom, hogy levesz egy poharat és a gyógyszerét is előkeríti. Elmosolyodok, majd a képernyőre szegezem a tekintetem. Az Animal Planet-en álltam meg. Éppen egy oroszlánokról szóló ismeretterjesztő film ment.
  -  Szóval csak itt lakik? - kezdi ismét Scooter.
  -  Igen, semmi extra! Talál egy lakást és utána elmegy. Nem lesz semmi, mert nem akarom. Hiába kedves, aranyos és gondoskodó... - halkul el a hangja.
  -  Jaj... - nyöszörög Scooter. - Justin...
  - Scooter! Tudod, hogy könnyen eldurran az agyam! Amúgy pedig ez hiányzott! Egy normális, értelmes nő a háznál!
  -  De most úgy beszéltük meg, hogy egy kis ideig csak magadra koncentrálsz, vagy nem?
  -  Majd én eldöntöm...
  -  Tudod, hogy én csak azt nézem, ami neked jó!
  -  Persze - sóhajtja Justin.
  -  Na, nekem mennem kell! Majd hívlak, jó?
  -  Rendben, szia! - köszön el Justin. Csapódik a bejárati ajtó, Justin pedig leül mellém a kanapéra. Nem nézek rá. Ez fura volt... Tekintetem makacsul a kis oroszlánkölyökre szegezem. Nem akarok és nem is tudok másra nézni. Csendben gondolkodok Justin szavain. Ez afféle "mi-pasik-félmondatokból-is-megértjük-egymást" beszélgetés volt. De ha jól szűrtem le a dolgot... Akkor... TE JÓ ÉG!

4 megjegyzés: